A magyar civil társadalomról eddig készült legátfogóbb elemzés 4868 tiltakozási eseményt gyűjtött össze 1989-2011 között.¹ 22 év alatt tehát ennyi alkalommal írtak szerveződések petíciót, tettek állásfoglalást, kezdeményeztek jogi lépéseket, illetve szerveztek nagygyűlést, demonstrációt, felvonulást, blokádot, sztrájkot, éhségsztrájkot, élőláncot vagy bojkottot. Aktivitásukon keresztül közel két tucat társadalmi mozgalom körvonalai rajzolódnak ki a politikai spektrum teljes palettájáról a békemozgalomtól a vallási mozgalmon át az antifasiszta és a szélsőjobboldali mozgalmakig. A Közélet Iskolája és a CEU Demokrácia Intézet mozgalomtörténeti adatbázisa ennek a kutatásnak az eredményeit teszi hozzáférhetővé. Ebben a fázisban tizenegy mozgalom tiltakozási eseményeit dolgoztuk fel, melyek listáját a keresőfelületen találod. Az adatbázis jelenleg az 1989-2010-es időszakot fedi le, néhány esetben korábbi évekkel kiegészítve. Célunk, hogy idővel a rendszerváltás utáni teljes első 30 év tiltakozási eseményei is felkerüljenek, és a bemutatott mozgalmak palettája is bővüljön.

[1] Greskovits Béla – Jason Wittenberg (2016). “Civil Society and Democratic Consolidation in Hungary in the 1990s and 2000s.” jasonwittenberg.org.

Az adatbázis segítségével tizenegy magyarországi társadalmi mozgalom tevékenységéről kaphatsz képet – a projekt jelen fázisában – 1989-2010 között. Megtudhatod, hogy az aktivisták, szervezetek számára milyen ügyek voltak fontosak az adott időszakban, és a mozgalom tagjai meddig voltak hajlandóak elmenni a cél érdekében. Megismerheted, milyen csoportok, szervezetek voltak aktívak egy-egy ügyben, milyen eszközökkel próbálták érvényesíteni követeléseiket, és készek voltak-e radikális lépésekhez folyamodni. Noha egy adott mozgalom alatt nem feltétlenül listázzuk az összes megtörtént tiltakozási eseményt, a bejegyzések világos képet nyújtanak a mozgalom karakteréről. Az akciókról gyakran a tiltakozási eseményeket illusztráló képek is sok információt hordoznak, rengeteget elárulnak az emberi kreativitásról vagy a résztvevők hátteréről. A magyar mozgalmi hagyomány mélyebb megismerésével abban szeretnénk segíteni az aktivistáknak, civil szervezeteknek, hogy új nézőpontból tekinthessenek saját munkájukra. Remélhetőleg azt a magyar civil társadalom fejlődése szempontjából káros, de még mindig elterjedt nézetet is sikerül eloszlatnunk, hogy „a magyarok passzívak” és tétlenül nézik a politikai események sodrását.

Az adatbázis bejegyzései tömör ismertetőt nyújtanak egy-egy tiltakozási eseményről, így a legtöbb esetben nem tudod meg belőle, hogy a tiltakozás eredményes volt-e vagy milyen további következményekkel járt. Ezeknek a részleteknek a feltárása külön kutatómunkát igényel, ami túmutat a jelen vállalkozás keretein. Ha a tágabb kontextus érdekel, számos helyen találsz az esemény végén olvasmány- vagy videóajánlót. Mivel a kezdeményezés nem dolgozza fel az összes magyarországi társadalmi mozgalmat, az adatbázis arra sem alkalmas, hogy a teljes magyar civil társadalomról vonj le belőle következtetéseket. Mivel adott évben nem feltétlenül tüntetjük fel a létező összes tiltakozási eseményt, az adatbázis statisztikai számítások alapjául sem szolgálhat. Ha az átfogó kép érdekel, javasoljuk, hogy tanulmányozd Greskovits Béla és Jason Wittenberg – jelenleg sajnos csak angolul elérhető – tanulmányát. Ebben érdekes grafikonokat, számszerű összesítéseket is találsz az 1989-2011 közötti magyarországi tiltakozási eseményekről.

Továbbá arra is gondolj, hogy a tiltakozás nem minden. Egy hiánypótló szolgáltatás vagy a közbeszéd formálása ugyanúgy fontos eredménye lehet egy mozgalomnak. Ezeket azonban az adatbázisban nem tudtuk feltüntetni, ahogy a tiltakozások mögött meghúzódó alapozó munkát sem. Pedig egy-egy nagygyűlés, demonstráció vagy sztrájk csak a „jéghegy csúcsa”, hiszen legtöbbször hosszú közösségszervező munka előzi meg. Sokszor ennek a szervezőmunkának a minősége határozza meg, hogy egy-egy akció eredményes lesz-e, illetve a szerveződés meg tudja-e tartani a kivívott jogokat.

A nyers adatok döntő többsége Greskovits Béla és Jason Wittenberg 2016-os civil társadalom kutatásából származik, amelyben több ezer, 1989-2011 közötti magyar tiltakozási eseményt gyűjtöttek össze és elemeztek. Az erről készült tanulmány angolul olvasható. Az adatok a Center for European Studies (Harvard University), a Weatherhead Center for International Affairs (Harvard University), a National Council for East European and Eurasian Research, és a University of California, Berkeley nagylelkű támogatásával állnak rendelkezésünkre. Köszönettel tartozunk továbbá Grzegorz Ekiertnek, Greskovits Bélának, Jan Kubiknak és Jason Wittenbergnek, hogy rendelkezésünkre bocsátották az adatokat.

A tiltakozási eseményekről készült tömör összefoglalót – a nyers adatokra támaszkodva – a korabeli újságcikkek összevetésével készítettük, hogy a lehető legjobban kiküszöböljük a híradásból fakadó torzításokat vagy tévedéseket. Noha hazánkban a szakszervezetek után a pártok voltak a legaktívabbak az egyes társadalmi ügyekben, pártok által szervezett akciókat csak akkor jelenítettünk meg, ha érdemi közösségi irányítással és közösségi részvétellel zajlottak. Azokban a ritka esetekben, amikor nem tudtunk pontos dátumot rendelni a tiltakozási eseményhez, az év első hónapját és napját adtuk meg.

Diani mozgalomdefiníciójával dolgoztunk, amely a mozgalmat egyének és szervezetek hálózataként írja le. Ennek alapján egy társadalmi mozgalom „[T]öbb személy, csoport és/vagy szervezet közötti informális kölcsönhatások hálózata, amelyben a szereplők valamilyen közös identitás alapján egy politikai vagy kulturális konfliktusban vesznek részt.”² Az adatbázisban ennek alapján 11 mozgalmat jelenítettünk meg: agrár-, egészségügyi, fogyatékosügyi, lakhatási, LMBT+, dolgozói, nő-, oktatási, roma és zöld mozgalom, illetve a fogvatartottak mozgalma. Egy tiltakozási eseményt akkor soroltunk egy mozgalomhoz, ha a követelésekben a mozgalom számára fontos ügyek fogalmazódtak meg és a tiltakozáson az ügyben érintett csoportok vettek részt (pl. nőmozgalom és abortusz), illetve ha az ügy jellegétől függetlenül egy-egy tiltakozáson egy adott érintett csoportot képviselő mozgalmi szervezet is részt vett (pl. nőmozgalom és háborúellenes tüntetés).

 [2] Diani, Mario. (1992). The Concept of Social Movement. The Sociological Review 40(1), 1–25, 13.

A társadalmi öntudatra ébredés fontos része, hogy mindannyian az előttünk jövők munkájára építünk, és megint másoknak adjuk tovább az eredményeinket. Így küzdelmeink egymásra épülve, hosszú távon hoznak társadalmi változást. Tapasztalataink szerint izgalmas tanulási folyamatot indít el, amikor egy érdekvédő, aktivista csoport felfedezi saját küzdelmének gyökereit, vagy iskolai tanórákon a diákok megismerkednek társadalmuk emberarcú történetével. A Küzdelmeink története – mozgalomtörténeti adatbázis ehhez nyújt eszközöket.

Ismerkedj meg az oldallal! Ebben segítenek a Tiltakozások fül alatt a mozgalmak, évek, kulcsszavak szerinti keresési funkciók. Kísérletezz a keresőszavakkal, pl. írd be településed vagy kerületed nevét, a számodra fontos ügyeket vagy címszavakat (béremelés, kilakoltatás, akkumulátor, föld), vagy különböző tiltakozási formákat (blokád, éhségsztrájk, sztrájk stb.). A mozgalmak történetének gyors áttekintéséhez olvasd el a Mozgalmak fül alatt található rövid összefoglalókat. Ezeket akár olvasókör keretében is feldolgozhatod társaiddal. Valamilyen fontos tiltakozás, mozgalmi fejlemény hiányzik az adatbázisból? Vagy felhasználói szempontból van visszajelzésed? Írd meg nekünk a mozgalmak@ceu.edu címre. Hasznos az itt szerzett tudás? Oszd meg az oldalt másokkal!

Használd az idővonalkészítés módszerét! Az idővonalkészítés egy csoportos tanulási gyakorlat. Célja, hogy egy csoport felépítse saját mozgalma vagy ügye történetét. Ehhez nyújtanak segítséget az adatbázisban összegyűjtött tiltakozási események, melyeket a csoport tagjai saját emlékeikkel, tapasztalataikkal, tudásukkal egészíthetnek ki. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan vezess le egy ilyen csoportos tanulási folyamatot aktivistatársaidnak, kollégáidnak, diákjaidnak vagy képzésed résztvevőinek. Ha szeretnéd mélyebben megismerni az idővonalkészítés módszerét vagy inkább velünk együtt valósítanál meg egy ilyen műhelyfoglalkozást, a Közélet Iskolája örömmel segít. Keress minket az info@kozeletiskolaja.hu címen!

A gyakorlathoz a műhelyfoglalkozás vezetője összegyűjti az adott témában rendelkezésre álló összes tiltakozási eseményt a Küzdelmeink története adatbázisból és akár további források segítségével, majd ezek mindegyikét max. egy bekezdésben összefoglalva kinyomtatja egy-egy nagyobb kártyára (a kártya tartalma: a tiltakozási esemény elnevezése, dátuma és néhány mondatos leírás).

A műhely vezetője a tanulócsoportot több kisebb csoportra osztja (a csoportok száma annyi, ahány időszakot fel akarunk dolgozni, pl. egy kiscsoport egy évtizedet dolgoz fel). Minden kiscsoport kap egy nagyméretű hosszú papírt (pl. két vagy három flipchart papírt összeragasztva), amely azt az időszakot jelzi, amit az adott csoport fel akar dolgozni. A résztvevők kapnak még maszkolószalagot, amivel majd fel tudják ragasztani az előre kinyomtatott kártyákat és filceket. Minden csoport kap fél órát, hogy elolvassák és értelmezzék az előre kiosztott kártyákat és ezeket időrendi sorrendben felrakják a papírra.

Ha ezzel megvannak, a műhely vezetője arra kéri őket, hogy gondolkozzanak el azon, vannak-e még olyan tiltakozási vagy egyéb mozgalmi események, amelyek hiányoznak a papírról; ha igen, ezeket írják fel. Ekkor van arra is lehetőség, hogy átgondolják, még milyen fontos politikai és társadalmi fejleményeket érdemes a papírra felírni (pl. választások, gazdasági válságok, az adott ügy vagy csoport számára fontos törvények elfogadása stb.). A mozgalmi, társadalmi vagy politikai eseményeket érdemes különböző színű filccel írni, hogy el lehessen őket egymástól különíteni. A résztvevők minderre még kapnak fél órát, így összesen 2×30 percet dolgoznak együtt a kiscsoportokban.

Amikor lejárt az idő, a kiscsoportok egy-egy képviselője időrendi sorrendben haladva bemutatja az elkészült idővonalat, kiemelve a legfontosabb eseményeket, fordulatokat. Ekkor van arra lehetőség, hogy az egész csoport közösen átbeszélje az adott évtized (vagy a kiscsoportnak megjelölt időszak) sikereit, nehézségeit és tanulságait, illetve általános tanulságokat is levonjanak, amely az adott ügy vagy csoport számára ma is hasznos lehet (a hatalom természetéről, az állampolgári aktivizmusról, a küzdelmek módszereiről, a siker kritériumairól stb.)

Noha a küzdelmeket, tiltakozásokat őrző közös emlékezet fontos szerepet játszik egy társadalom fejlődésében, az erről szóló tudás Magyarországon még nem vált a fősodor részévé. Pedig a múlt kritikai feldolgozásának az is része, hogy minél többen megismerjék, milyen szerepe volt a magyar történelem és társadalom alakításában azoknak, akik újra és újra vagy időszakosan kiszorultak a kedvezményezettek köréből, és ezt mégsem hagyták annyiban. A Küzdelmeink története – mozgalomtörténeti adatbázis ehhez a kutatói munkához kínál új nézőpontot, és – a projekt jelen állása szerint – több mint 1600 magyarországi tiltakozási esemény feldolgozásával segíti a kutatók munkáját.

Ha hasznát veszed a Küzdelmeink történetének, segíts a népszerűsítésében! Hivatkozz az adatbázisra az írásaidban, oszd meg a linket másokkal!

Az adatbázis készítésének módszertanáról, lehetőségeiről és korlátairól a fenti legördülő menüpontokban olvashatsz. További kutatások előmozdítása érdekében a Küzdelmeink története során létrehozott adatbázis fájl, és az ehhez kiindulópontul szolgáló Greskovits- és Wittenberg-féle civil társadalom kutatás nyers adatbázisa megfelelő hivatkozás mellett elérhető. Használnád az adatbázis fájlt? Vagy hozzá tudnál járulni hiányzó tiltakozásokkal, mozgalmi fejleményekkel, netán észrevételed volna? Írj nekünk a mozgalmak@ceu.edu címre!