Küzdelmeink története

A Küzdelmeink története a magyar tiltakozási események egyedülálló adattára, amely a magyar társadalmi mozgalmak rendszerváltás utáni történetébe enged betekintést. Azoknak az embereknek a szavát hangosítja ki, akik szervezetten vagy olykor magányos harcosként tiltakoztak az őket érő igazságtalanságok ellen. Az adattárral az ő kiállásaikat elevenítjük fel, hogy ezen keresztül kirajzolódjon, a mozgalom tagjai milyen követeléseket tekintettek fontosnak és meddig voltak hajlandóak elmenni a megvalósításukért. Célunk, hogy hidat képezzünk a múlt és a jelen között, hogy a most aktív szerveződések tanulhassanak elődeik hibáiból és erőt meríthessenek sikereikből. Továbbá új nézőpontot kínálunk a téma kutatóinak is, és egy több ezer magyarországi tiltakozási eseményt tartalmazó, hiánypótló adatbázis rendszerezésével segítjük munkájukat. Az egyre bővülő projekt jelen állásában 11 társadalmi mozgalom tiltakozási eseményeit dolgozza fel a rendszerváltás és az Antall-, illetve Boross kormány idején, 1989-1994 között.

A magyar civil társadalomról eddig készült legátfogóbb elemzés 4868 tiltakozási eseményt gyűjtött össze 1989-2011 között.¹ 22 év alatt tehát ennyi alkalommal írtak szerveződések petíciót, tettek állásfoglalást, kezdeményeztek jogi lépéseket, illetve szerveztek nagygyűlést, demonstrációt, felvonulást, blokádot, sztrájkot, éhségsztrájkot, élőláncot vagy bojkottot. Aktivitásukon keresztül közel két tucat társadalmi mozgalom körvonalai rajzolódnak ki a politikai spektrum teljes palettájáról a békemozgalomtól a vallási mozgalmon át az antifasiszta és a szélsőjobboldali mozgalmakig. A Közélet Iskolája és a CEU Democracy Institute adattára ennek a kutatásnak az eredményeit teszi hozzáférhetővé. Ebben a fázisban 11 mozgalom tiltakozási eseményeit dolgoztuk fel, melyek listáját a keresőfelületen találod. Az adattár jelenleg az 1989-1994-es időszakot fedi le, néhány esetben korábbi évekkel kiegészítve. Célunk, hogy idővel a rendszerváltás utáni első 30 év tiltakozási eseményei is felkerüljenek, és a bemutatott mozgalmak palettája is bővüljön.


[1] Greskovits Béla – Jason Wittenberg (2016). “Civil Society and Democratic Consolidation in Hungary in the 1990s and 2000s.” jasonwittenberg.org.

Az adattár segítségével 11 magyarországi társadalmi mozgalom tevékenységéről kaphatsz képet – a projekt jelen fázisában – 1989-1994 között. Megtudhatod, hogy az aktivisták, szervezetek számára milyen ügyek voltak fontosak az adott időszakban, és a mozgalom tagjai meddig voltak hajlandóak elmenni a cél érdekében. Megismerheted, milyen csoportok, szervezetek voltak aktívak egy-egy ügyben, milyen eszközökkel próbálták érvényesíteni követeléseiket, és készek voltak-e radikális lépésekhez folyamodni. Noha egy adott mozgalom alatt nem feltétlenül listázzuk az összes megtörtént tiltakozási eseményt, a bejegyzések világos képet nyújt a mozgalom karakteréről. Az akciókról gyakran a tiltakozási eseményeket illusztráló képek is sok információt hordoznak, rengeteget elárulnak az emberi kreativitásról vagy a résztvevők hátteréről. A magyar mozgalmi hagyomány mélyebb megismerésével abban szeretnénk segíteni az aktivistáknak, civil szervezeteknek, hogy új nézőpontból tekinthessenek saját munkájukra. Remélhetőleg azt a magyar civil társadalom fejlődése szempontjából káros, de még mindig elterjedt nézetet is sikerül eloszlatnunk, hogy „a magyarok passzívak” és tétlenül nézik a politikai események sodrását.

 

Az adattár bejegyzései tömör ismertetőt nyújtanak egy-egy tiltakozási eseményről, így a legtöbb esetben nem tudod meg belőle, hogy a tiltakozás eredményes volt-e vagy milyen további következményekkel járt. Ha a részletek, illetve a tágabb kontextus érdekel, számos helyen találsz az esemény végén olvasmány- vagy videóajánlót. Mivel a kezdeményezés nem dolgozza fel az összes magyarországi társadalmi mozgalmat, az adattár arra sem alkalmas, hogy a teljes magyar civil társadalomról vonj le belőle következtetéseket. Mivel adott évben nem feltétlenül tüntetjüki fel a létező összes tiltakozási eseményt, az adattár statisztikai számítások alapjául sem szolgálhat. Ha az átfogó kép érdekel, javasoljuk, hogy tanulmányozd Greskovits Béla és Jason Wittenberg – jelenleg sajnos csak angolul elérhető – tanulmányát. Ebben érdekes grafikonokat, számszerű összesítéseket is találsz az 1989-2011 közötti magyarországi tiltakozási eseményekről.

Továbbá arra is gondolj, hogy a tiltakozás nem minden. Egy hiánypótló szolgáltatás vagy a közbeszéd formálása ugyanúgy fontos eredménye lehet egy mozgalomnak. Ezeket azonban az adattárban nem tudtuk feltüntetni, ahogy a tiltakozások mögött meghúzódó alapozó munkát sem. Pedig egy-egy nagygyűlés, demonstráció vagy sztrájk csak a „jéghegy csúcsa”, hiszen legtöbbször hosszú közösségszervező munka előzi meg. Sokszor ennek a szervezőmunkának a minősége határozza meg, hogy egy-egy akció eredményes lesz-e, illetve a szerveződés meg tudja-e tartani a kivívott jogokat.

Az adatok Greskovits Béla és Jason Wittenberg 2016-os civil társadalom kutatásából származnak, amelyben összegyűjtötték és kielemezték az 1989-2011 közötti magyar tiltakozási eseményeket. Az erről készült tanulmány jelenleg angolul olvasható. Kezdeményezésünk célja az is, hogy a kutatás során keletkezett adatbázist bővítsük, illetve hozzáférhetővé tegyük további kutatási célokra. Az adatok a Center for European Studies (Harvard University), a Weatherhead Center for International Affairs (Harvard University), a National Council for East European and Eurasian Research, és a University of California, Berkeley nagylelkű támogatásával érhetőek el. Köszönettel tartozunk Grzegorz Ekiertnek, Greskovits Bélának, Jan Kubiknak és Jason Wittenbergnek, hogy rendelkezésünkre bocsátották az adatokat.

A tiltakozási eseményről készült tömör összefoglalót a korabeli újságcikkek összevetésével készítettük, hogy a lehető legjobban kiküszöböljük a híradásból fakadó torzításokat vagy tévedéseket. Noha hazánkban a szakszervezetek után a pártok voltak a legaktívabbak az egyes társadalmi ügyekben, pártok által szervezett akciókat csak akkor jelenítettünk meg, ha érdemi közösségi irányítással és közösségi részvétellel zajlottak. Azokban a ritka esetekben, amikor nem tudtunk pontos dátumot rendelni a tiltakozási eseményhez, az év első hónapját és napját adtuk meg.

Diani mozgalomdefiníciójával dolgoztunk, amely a mozgalmat egyének és szervezetek hálózataként írja le. Ennek alapján egy társadalmi mozgalom „[T]öbb személy, csoport és/vagy szervezet közötti informális kölcsönhatások hálózata, amelyben a szereplők valamilyen közös identitás alapján egy politikai vagy kulturális konfliktusban vesznek részt.”² Az adattárban ennek alapján 11 mozgalmat jelenítettünk meg: agrár-, egészségügyi, fogyatékosügyi, lakhatási, LMBT+, munkás-, nő-, oktatási, roma és zöld mozgalom, illetve a fogvatartottak mozgalma. Egy tiltakozási eseményt akkor soroltunk egy mozgalomhoz, ha a követelésekben a mozgalom számára fontos ügyek fogalmazódtak meg és a tiltakozáson az ügyben érintett csoportok vettek részt (pl. nőmozgalom és abortusz), illetve ha az ügy jellegétől függetlenül egy-egy tiltakozáson egy adott érintett csoportot képviselő mozgalmi szervezet is részt vett (pl. nőmozgalom és háborúellenes tüntetés).

 [2] Diani, Mario. (1992). The Concept of Social Movement. The Sociological Review 40(1), 1–25, 13.

Közélet Iskolája Alapítvány

Képzési központ és iroda: 1084 Budapest, Auróra utca 11.
Email: kozeletiskolaja@gmail.com
Telefon: 06 20 957 1610 (Fernengel Ági)
Adószám: 18626654-1-41
Bankszámlaszám: 16200106-11553650 (Magnet Bank)

CEU Democracy Institute

Székhely: Közép-európai Egyetem, 1051 Budapest, Nádor u. 13.
Email: democracyinstitute@ceu.edu
Telefon: +36 1 327 3000

Megszakítás