Tíz mozgássérülteket tömörítő egyesület a Fogyatékosok Nemzetközi Évéből fakadó figyelmet kihasználva elhatározta, hogy a pártállamtól független országos szövetséget hoz létre. Így alakult meg 1981-ben a MEOSZ. A mozgalom meghatározó szervezetei, a SINOSZ 1907-ben, az MVGYOSZ 1918-ban, a mozgássérültek első egyesülete 1977-ben, az ÉFOÉSZ 1981-ben és az AOSZ 1988-ban alakultak.

Az államszocializmus alatt az Ingatlankezelő Vállalatok (IKV-k) felügyelték a lakásállományt, de gyakran nem fordítottak kellő gondot a lakások állagának megőrzésére vagy a felújítások minőségére. Tiltakozásul 1984-ben a Csengery u. 48-ban egy bérlői közösség saját kezébe vette lakóépülete fenntartását. Később más házakban is történtek hasonló akciók. Az önkormányzó modellt 1988 után a Lakásbérlők Egyesülete népszerűsítette.

A Magyar Homoszexuálisok „Homérosz Lambda” Országos Egyesületét néhány lelkes fiatal leszbikus nő és meleg férfi alapította 1987. október 27-én. A szervezetet 1988 májusában jegyezték be. Elsődleges célja a HIV-fertőzés megelőzése volt, de szervezett közösségi és kulturális programokat, bulikat, foglalkozott érdekképviselettel, valamint működtette az első budapesti hivatalos LMBT+ szórakozóhelyet, a zártkörű klubként működő Lokált is.

Egy falugyűlésen több mint 1000 pilisborosjenői és ürömi ember írta alá azt a petíciót, amelyben a két község közé tervezett távvezeték és az M0-ás autópálya nyomvonalának megváltoztatását követelték. Szerintük a két beruházás káros az élő környezetre. A közös községi és a megyei tanácsokon sem közeledtek az álláspontok, így a hatóságok felfüggesztették az építkezést és jogi útra terelték az ügyet.

1988. szeptember 12-én megalakult a szociális lakásbérlők érdekeinek összehangolt képviseletére vállalkozó Lakásbérlők Egyesülete (LABE), amely gyorsan országos hálózattá nőtte ki magát. Az egyesület vezetői évekig következetesen képviselték, hogy a piacosítás, a bérlakosvagyon felszámolása végzetes lesz a bérlőkre, lakásra szorulókra nézve. 1993-tól végül felvállalták a lakáseladásokkal kapcsolatos jogsérelmek körüli érdekvédelmet, mert tagjaik is érdekeltté váltak lakásaik megvásárlásában.

A Duna Kör Egyesület és mások aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy népszavazással döntsenek a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. A kitelepülőakciók során 1989. február 10-re összegyűlt a több mint 100 ezer aláírás, az íveket megküldték a Parlamentnek. Népszavazás végül nem volt, de a kezdeményezés és a sorozatos tiltakozások hatására 1989. május 13-án a kormány felfüggesztette a nagymarosi építkezést.